Adatszuverenitás és szabályozási megfelelés

Adatszuverenitás és szabályozási megfelelés

 Írta: Gaspar Palmer, 2025. szeptember 12.

Az elmúlt években Európa egyértelművé tette, hogy digitális autonómiáját két elválaszthatatlan pillérre kívánja építeni: az adatszuverenitásra és a jogszabályi megfelelésre. Ezek már nem elméleti fogalmak, hanem olyan stratégiai prioritások, amelyek közvetlenül befolyásolják a különböző méretű vállalatok versenyképességét. Az AI-törvény hatályba lépésével, az eIDAS 2.0 rendelet módosításával és a Spanyolországban kötelezővé váló B2B e-számlázással a vállalatoknak meg kell tanulniuk úgy innoválni a folyamataikban, hogy közben ne veszítsék el az ellenőrzést a kezelt információk felett.

Az elképzeléstől a kötelezettségig: adatszuverenitás Európában

Sokáig az adatszuverenitás fogalmát politikai eszményként kezelték, amely Európa technológiai függetlenségéhez kapcsolódott az Egyesült Államoktól és Kínától. Napjainkban azonban ez az eszmény nagyon is konkrét működési követelményekre fordítódik le: az adatoknak az európai joghatóságon belül kell maradniuk, biztosítani kell az információs életciklus feletti ellenőrzést, valamint a teljes nyomon követhetőséget.
Az Európai Bizottság egy nemrégiben készült jelentése szerint az európai vállalatok több mint 80%-a úgy véli, hogy a digitális szuverenitás döntő szerepet fog játszani versenyképességükben az elkövetkező öt év során. Ma már nem elegendő az információk tárolása: azokat irányítani, védeni és harmadik felek számára is bizonyítható módon kezelni kell.

AI-törvény: a nyomon követhetőség mint az innováció feltétele

A 2024-ben elfogadott AI-törvény fordulópontot jelent. Előírja, hogy a mesterséges intelligenciát alkalmazó vállalatoknak dokumentálniuk, auditálniuk és biztosítaniuk kell a tanító adatok minőségét, különösen a magas kockázatú ágazatokban, mint például az egészségügy, a közlekedés, a pénzügy vagy a közigazgatás. Ez azt jelenti, hogy az MI-modelleknek nemcsak innovatívnak, hanem magyarázhatónak és a szabályozásnak megfelelőnek is kell lenniük.
Ahogyan Satya Nadella, a Microsoft vezérigazgatója fogalmazott a legutóbbi davosi Világgazdasági Fórumon: „A bizalom az engedély az MI korában való működéshez.” A bizalom nem spontán módon születik: a nyomon követhetőséget és átláthatóságot biztosító folyamatok építik fel, amelyek lehetővé teszik a szabályozók, az ügyfelek és a partnerek számára, hogy tudják, honnan származnak az adatok, és miként használják azokat.

eIDAS 2.0: digitális identitás és határokon átnyúló bizalom

Az eIDAS 2.0 rendelet frissítése bevezeti az Európai Digitális Személyazonosító Tárcát (EUDI Wallet), amely lehetővé teszi a polgárok és a vállalatok számára, hogy bármely tagállamban hitelesítsenek és elektronikusan aláírjanak dokumentumokat teljes jogi érvénnyel. A vállalatok számára ez a hatékonyság ugrásszerű növekedését jelenti, ugyanakkor magasabb elvárásokat is támaszt: minden digitális tranzakciónak ellenőrizhetőnek és auditálhatónak kell lennie.
Az Európai Bizottság becslése szerint ez az intézkedés évente több mint 11 milliárd euró adminisztratív költséget takaríthat meg az európai vállalatok és polgárok számára, köszönhetően a biztonságosabb, egységesebb digitális folyamatoknak.

B2B e-számlázás Spanyolországban: a megfeleléstől a hatékonyságig

A legközelebbi eset a Spanyolországban 2025-től fokozatosan bevezetendő kötelező vállalatok közötti e-számlázás. Ennek célja a késedelmes fizetések csökkentése és a fiskális átláthatóság növelése, de hatóköre ennél szélesebb: ez a követelmény több ezer kis- és középvállalkozást kényszerít majd arra, hogy digitalizálja azokat a folyamatait, amelyek még mindig papírra vagy széttöredezett rendszerekre épülnek.

A Spanyol Nemzeti Bank becslése szerint a spanyol vállalatok közötti késedelmes fizetések a GDP több mint 1,3%-át terhelik meg. Az e-számlázás által biztosított digitalizáció és nyomon követhetőség nemcsak jogi kötelezettséget teljesít, hanem közvetlenül növeli a termelékenységet és a likviditást is.

A megfelelés mint versenyelőny

E három keretrendszert (az AI-törvényt, az eIDAS 2.0-t és az e-számlázást) az köti össze, hogy a megfelelést stratégiai lehetőséggé alakítják. Azok, akik reaktívan közelítik meg, teherként élik meg; akik előre gondolkodnak és beépítik a megfelelést az irányítási modelljükbe, versenyelőnyt kovácsolnak belőle.

Ebben az összefüggésben az innováció már nem haladhat a szabályokon kívül. Ugyanakkor a megfelelés többé nem „elsüllyedt költség”, hanem a reziliencia garanciája: átláthatóbb folyamatok, tényalapú döntések és olyan ügyfelek, akik bíznak abban, hogy adataik biztonságban vannak.

A valódi kérdés: ellenőrzés vagy függőség

A lényegi kérdés nem az, hogy a vállalatoknak meg kell-e felelniük, hanem az, hogy milyen szuverenitási modellt kívánnak követni. Azok a szervezetek, amelyek teljes mértékben kiszervezik az információkezelést olyan szolgáltatóknak, akik felett nincs valós ellenőrzésük sem a joghatóság, sem a megőrzés, sem az interoperabilitás tekintetében, kockáztatják stratégiai autonómiájukat. Ezzel szemben azok, akik az európai szabályozásnak megfelelő dokumentumkezelési folyamatokat alakítanak ki, tartós bizalmi keretet biztosítanak maguknak.

Európa, kis- és középvállalkozásainak hálózatával, nem versenyezhet csupán árral vagy mérettel a globális óriásokkal szemben. Versenyelőnye abban rejlik, hogy a megfelelést megkülönböztető jeggyé teszi – annak garanciájává, hogy az üzlet itt biztonságosan, átláthatóan és felelősségteljesen zajlik.
Ahogyan Margrethe Vestager európai biztos fogalmazott: „Ha Európa vezetni akar, be kell bizonyítania, hogy az innováció és az alapvető jogok védelme kéz a kézben járhat.” Ez az igazi kihívás: megmutatni, hogy az innováció és a védelem nem ellentmondásban áll egymással, hanem erősítik egymást, és így fokozzák a bizalmat Európa digitális piacában.